Támogatóink:

Báthory István Kulturális Egyesület
Program Képgaléria Sajtófigyelő Fellépők Házirend Megközelítés, szállás, belépők


Fellépők
 
 

FÉNYHOZÓK - Papp Gergely, Tóth Béla, Olasz Etelka - szinész, mesemondó, énekmondó

 

A népmese, a népdal őrzi leghívebben ősi hagyományainkat. Ezek megismertetését igen fontosnak tartom. A kicsik és nagyok velem együtt varázsolódnak édes Tündérországba. Külön ajándékként ez évben dallamos verseket kaptam az "égiektől" Árpádról, Aranyos Atyánkról. S hogy az áldás mellett vígság is legyen hunczut történeteket mondok és vídám népdalokat énekelek a Pajzán Tündérek CD-ről.

ŐSEIM

Árpád lovának nyerítését hallom
kardok csattogását századokon át
földművelő ükömet ki lovak híján
eke elé fogta magát és asszonyát.


 
 
Orbán Ferenc
 

Orbán Ferenc, székelykeresztúri zenész, ki jelenleg Marosvásárhelyen és környékbeli falvaiban zenetanár, immáron több zenekarban, együttesben megfordult, megannyi formában: hegedűsként, brácsásként, cimbalmosként, gitárosként, dalszerzőként, előadóként... A fesztiválon verses-lemezeiről (Weöres Sándor, Pilinszky János, Wass Albert), valamint saját szerzeményű -Egyedül- lemezéről dalol egy szál gitár kíséretében.

További tudnivalók: www.orbanferenc.home.ro

 
Simó József
 

    Felvidéki édesanya és erdélyi székely édesapa első gyermekeként Budapesten születtem 1952-ben. Szüleimet korán elvesztettem, de megörököltem tőlük a népdal, néprajz és az irodalom szeretetét. Tanulmányaimat a Rákóczi Gimnázium befejeztével a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytattam.
    1978-ban megházasodtam, és feleségemmel együtt öt gyermeket neveltünk fel.

    Tíz évig a VÁTI Műemléki Osztályán dolgoztam, majd az érdeklődésem más irányba terelődött. Megismerve Wass Albert írásait, irodalmi estéket és előadásokat kezdtem tartani az író műveiből. Egyik előadásomon sikerült megkapnom Wass Albert címét is, és ettől kezdve -  bár csak levelezés útján -, de kapcsolatba kerülhettem az emigráció egyik legkitűnőbb alakjával. Később a fiaival is szoros barátság alakult ki közöttünk, ők kértek fel édesapjuk halála után a hagyaték feldolgozására

 
és gondozására, valamint a Czegei Wass Alapítvány magyarországi részének vezetésére is.
    Ebben a minőségben már több mint 350 előadást tartottam Magyarországon, de az elszakított területekre is már többször meghívtak.
 
 
Kormorán - együttes
 

    Van-e korunk zenei palettáján hungaricum? Ha igen, a 2006-ban 30 esztendős Kormorán együttes annak tekinthető. Az ünnepi évben a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvehették a „Magyar Örökség” díjat, amely kinyilvánítja, hogy a zenekar dalai a nemzeti kulturális örökség részét képezik. Más megfogalmazás szerint a Kormorán megkapta az úgynevezett „Magyar Szellemi Lovagrendet”.

Koltay Gergely 1976-ban alapította a formációt, amely a honi zenei életben elsőként ötvözte programszerűen a népzenei elemeket a nemzetközi rock muzsika stílusjegyeivel. Dalaikban hallhatóak tradícionális népi hangszerek: a töröksíp, a hegedű, a tekerőlant, a citera, a furulya, a duda és a tárogató, amelyek együtt szólalnak meg a rock instrumentumokkal. A Kormorán az elmúlt több mint három évtizedben eljutott szinte minden európai országba, koncertezett a tengerentúlon, és több zenealbumot jelentetett meg külföldön. Az együttes koncertprogramjain kívül egy sor albumot készített pop énekeseknek, blues és rock sztároknak, valamint színészeknek. Megannyi színpadi mű, opera, valamint filmzene bizonyítja a zenekar sokszínűségét s alkotóerejét (Julianus, Honfoglalás, Sacra Corona, Trianon, A Költő visszatér, Elektra mindörökké, Zúgjatok harangok, A Megfeszített, A Napba öltözött leány).

A Kormorán első fénykora a ’80-as évekre tehető, 2000 óta pedig másodvirágzását éli. Az ezredfordulóra ugyanis Koltay nyolc elhivatott és invenciózus zenészt gyűjtött maga köré, még lendületesebbé, hitelesebbé téve a formációt. Kialakult az összetéveszthetetlen vokális hangzás, amely a hangszeresek virtuozitásával párosul. 25 éves jubileumi koncertjük alkalmával megkapták „A Magyar Szabadság” díjat, két esztendőre rá pedig Koltay Gergely munkásságáért átvehette a Mádl Ferenc köztársasági elnök által adományozott „Magyar Köztársasági Aranykeresztet”. A Kormorán tagjai az elmúlt években olyan modern, különleges muzsikát írnak, amely továbbra is a Kárpát-medence és helyenként a Balkán archaikus népzenéiből táplálkozik, s ami nagyon fontos: töretlenül népszerűek, rendre élő hangversenyeket adnak nemcsak Magyarországon, hanem a székelyföldi Csíksomlyótól a szlovéniai Muravidéken át a felvidéki Somorjáig. Ráadásul már vannak követőik a szakmában, ami bizonyság arra, hogy a kilenctagú csapat a magyarság sorsát bemutató dalszövegeivel szintén utat mutat az ifjabb generációnak: lehet igényes, megtartó erőt jelentő nemzeti rockzenét is játszani.

Az együttes tagjai az énekes Géczi Erika, egykori kajak világbajnok, Mr. Basary, akit ma már mindenki csak „Rocktorok” néven szólít, a karcos hangú esztergomi Tóth Renáta, Gáspár Álmos hegedűs az erdélyi Kézdivásárhelyről, Zsoldos Tamás, akit a szakma az egyik legjobb basszus-játékosnak tart, Nagy László, aki a dobokból csalogatja elő az ősi ritmusokat, az elektromos gitáron népzenét játszó Szabó Miklós, valamint a két legrégebbi tag: Szűts István billentyűs, aki a harmóniákat felügyeli, és Koltay Gergely, aki a dalszövegeket szerzi s a különleges dallamokat töröksípon, fuvolán, furulyán interpretálja.

A Kormorán igazi hungaricum…

Zsebők Csaba

www.kormoranfolk.hu

 
 
Solymászbemutató
 

Keletről jött szittya ősök lóháton hozták magukkal, s őrizték, ápolták évszázadokon át, mint drága kincset. Néha elrejtették, "elásták" háborús időkben, békében meg vele edzették testüket az eljövendő megpróbáltatásokra, megélhetés és sport volt, megmérettetés és gond, vagyon és adó. Kiváltság és virtus volt egy évezreden át: a solymászat.
(Forrás: Erdélyi Nimród)

 
 
Tamás Gábor - könnyűzenei koncert
 
Zenei és ezen belül énekesi pályám opera és klasszikus zenével indult el. Kis koromban közelebb állt hozzám a klasszikus zene, hiszen már a zeneiskola kisdiákjaként beválogattak a gyerekkórusba a kolozsvári román, illetve a magyar Operába és tulajdonképpen ez jelentette az első igazi kapcsolatot az énekléssel. Itt sajátítottam el a helyes énektechnikát, a légzést és a színpadi játékot annak ellenére, hogy az operában a zene a fontosabb. Curt Mild neves karvezetőnek és tanáromnak köszönhetem, hogy megtanított úgy énekelni, hogy a szöveg mindig érthető legyen. Ennek aztán a könnyűzenében igen nagy hasznát vettem...

Folytatás a www.tamasgabor.se weboldalon.
 
 
Kató Árpád - gitárművész
 
Csíkszeredában születtem 1969 február 5.én. Zenei tanulmányaimat a helyi zeneiskolában kezdtem hegedűsként. Hosszabb megszakítás után viszonylag későn kezdtem el újra muzsikálni ezúttal gitáron. Csíkszeredában a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában érettségiztem majd egyetemi tanulmányaimat a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián fejeztem be. Különböző mesterkurzusok keretein belül olyan neves művészektől volt szerencsém tanulni, mint: Alirio Diaz, Gianfranco Volpato, Josef Zsapka, Waldemar Gromolak, Vladislav Blaha, Philippe Villa. Számos koncertem volt kis- és nagy-, erdélyi illetve nem erdélyi városban (Kolozsvár, Bukarest, Nyíregyháza, Kassa, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Székesfehérvár, Mád stb.) Zenéltem szólóban, duó illetve trió formációkban, fuvolával, hegedűvel, a debreceni Líra Filharmónikusokkal.
Jelenleg klasszikus gitárt oktatok a hajdúdorogi alapfokú zeneiskolában és a nyíregyházi Abigél Szakközépiskolában. Még csak két éve élek Magyarországon. Természetesen teljes szívvel erdélyi érzelmű vagyok, ezért is vállaltam ezt a fellépést és az sem titkolt szándékom, hogy egy csepp komolyzenét vigyek ebbe a találkozóba, hiszen Erdély kultúrájához úgy érzem ez is feltétlenül hozzátartozik.
 
 
Az Ismerős Arcok - együttes
 
Az Ismerős Arcokat egyre többen ismerik, de még mindig viszonylag kevesen. A fél évtizede működő, immár tökéletesen kiérlelt művészi világú Ismerős Arcokat persze a stílust illetően nehéz belőni, az előszeretettel használt nemzeti jelző jelen esetben inkább szűkítő jellegű, hiszen sokkal profibbak, mint úgynevezett konkurenseik; ráadásul az Arcok a bluestól a rockon át magyar népzenei motívumokig sok mindenhez hozzányúlnak – aranykézzel… A robusztus frontember, Nyerges Attila teljesen szuverén egyéniség, aki senkire nem emlékeztet sem az éneklésével, sem a dalszövegeivel…

Práder Vilmos remek vokalista és első osztályú gitáros. Olyan elképesztő színvonalú, sokszor önálló számnak beillő gitárszólókat hallunk tőle, hogy azok még Nyugaton sem mindennaposak: emberes, mégis érzékeny játék, a nagy elődöket idézve, mondjuk Tátraitól Knopflerig. Galambos Nándor basszusgitáros is képes finom játékossággal és durva keménységgel muzsikálni, és dalszerzőként szintén megállja a helyét. Leczó Szilveszter billentyűs nemkülönben kiváló komponista, szellemes orgona-, szintetizátor- és zongorajátéka pedig dússá, teltté teszi a hangzást. Kovacsik Tamás dobos pedig – a géppuskaropogástól a laza swingig – olyan stabil alappal szolgál, amire nyugodtan „rá lehet pakolni” a többi instrumentumot, amelyek között olykor szaxofon is helyet kap…

( Magyar Nemzet, 2007. szeptember 22. Zsebők Csaba )

Megjelent lemezeik : Egy a hazánk (2003), Mennyit ér? (2004), Szélbe kiáltok (2005), November 4. Budapest, MOM Lemezbemutató koncert DVD (2006), Éberálom (2007).

www.ismerosarcok.hu
 
 
Dr. Varga Tibor - jogtörténész
 
Dr Varga Tibor jogtörténész Solymáron él, s a Kőrösi Csoma Akadémián tanít. A tanításon túl minden létező idejében megy, ahova hívják, s fáradhatatlanul beszél a magyar nemzet múltjáról, jelenéről, jövőjéről, társadalmi berendezkedéséről egykor, s ma, jelképeiről, azok valós értelmezéséről. Előadásai arról szólnak, nem is olyan régen még úgy létezett a magyar nemzet, hogy szerves egységben élt Istennel, annak parancsait vonakodás nélkül teljesítette. Ezért boldog volt, egészséges, tiszta gondolkodású és - lelkű. Amikor előadásain Varga Tibor beszélni kezd, elindul egy szavak nélküli összekapcsolódás hallgatóságával, s a ráció tartományán túl egyszerre csak lélektől lélekig hatolnak a gondolatok. Annyi szeretettel, hittel, reménységgel, elköteleződéssel beszél nemzetünkről, hogy neki elhisszük: közel van a feltámadás. Magára találhat még Magyarország, mert érti a folyamatos és mélyen alantas támadások üzenetét. Érti, ez már puszta létében fenyegeti. S ha érti, akkor előbb vagy utóbb ismét az ég felé emeli tekintetét és diadalmasan veszi vissza mindazt, amit valaha magáénak tudhatott e nemzet. A testi–lelki–szellemi tisztaságot, az el– és befogadást, a nagyvonalú adás és példaadás képességét. Ha így akarjuk. Mert ne feledjük: nem Isten hagyott el bennünket!

www.szentkoronaorszaga.hu
 
 
Kiss Stúdió Színház - Nagyvárad
 
A nagyváradi Kiss Stúdió Színház (KSSz )1994. márciusában alakult a Színházi Világnap előestéjén és 2008. január óta a Magyar Örökség díj méltó örököse. A KSSz az egyetlen folyamatosan működő erdélyi magyar nyelvű magánszínház, amely semmilyen állami támogatást nem kap! Fenntartója a Kiss Stúdió Alapítvány, amely a különböző pályázatok segítségével működteti a színházat, amelyhez nagyon szerény bevételi források társulnak.
A kezdetek óta több mint 75 bemutatócímet mutathat föl a KSSz.


“A magyar, az egyik legszétszórtabb nemzet ezen a világon, s mi a Kiss Stúdió Színház, ennek csak az Európában élő szeletét látogatjuk színpadi játékainkkal immár 14. éve. Madách, Arany, Ady, Vörösmarty, Sütő, Petőfi, Juhász Gyula, Nagy Endre, Kocsis István, Molnár Ferenc, Karinthy, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Páskándi Géza, Kölcsey magyarságmegtartó gondolatait visszük Nagyváradtól Stockholmig és Budapesten át Rómáig, meg Hegyközkovácsitól Zágonig, mert úgy észleljük, hogy igény van rá, szükségük van az anyanyelv újrahallására míves formában a nagy idegen tenger közepén. Az idén 100 éves lenne Wass Albert, az évtizedekig fedő alatt tartott nagy író, akit számottevő hatalmak, írók és írószövetségek a nagy nyilvánosság aranyasztaláról igyekeztek a morzsák közé seperni, talán féltékenységből…?!” ( Varga Vilmos művészeti vezető )
A “Kinyílt a tavasz, mint egy imádság” című előadásával Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó Wass Albert munkásságának állít emléket.

www.szinhaz.hu/karpatok/kiss
 
 
nemEz - együttes
 
Az erdélyi zenekar-paletta még korántsem annyira telített, főként a minőségi előadók terén, hogy ne lenne méltó helye egy olyan együttesnek, mint a nemEZ 'Születtünk a 2007-es tavaszi ébredéssel, megannyi termés- és élményálommal. Zenevágyunkat nem ötvözik misztériumok, filozófiák, csupán az örömmuzsika.' Ez a bemutatkozó szöveg fogadja a www.nemezband.com honlapra látogatót. Zenéjük alapja a népdal, melyet a dzsesszel és más stílusokkal is ötvöztek, a műfaji besorolást inkább a közönségre bízzák A nemrég alakult, folk-jazz-funk ötvözetet játszó nemEZ zenekar tagjai köz- és elismert zenészek: Orbán Ferenc(hegedű, gitár) és Kátai Jocó (dobok) a Transylmániában zenéltek, Kátai Judit (ének, hegedű) többek közt a magyarországi Folkolor zenekarban vokálozott, Könczei Jenő (billentyűk) a Séta a kacsámmalban, valamint a Free Connectionban muzsikált, Kerezsi Csongor (basszusgitár) pedig olyan zenekarokban játszott, mint például a Session Jazz Band, a Slang, az Equinox.

www.nemezband.com
 
 
Sebestyén István - népdalénekes és mesemondó
 
Sebestyén István (2-szeres kárpátmedencei díjas) Népdalénekes mesemondó vagyok.
Bukovinai Székelyek 10. gyermeke.
Bővebben: http://www.sebestyenistvan.hu (2 CD-m is megjelent!!) A tréfás székelyfonó, és a Téli ünnepkört feldolgozó Serkenj Lelekem. Tündér Erzsébet mesekönyv CD-vel.

www.sebestyenistvan.hu
 
 
László Ildikó - amatőr népdal énekes
 
1999-től Kanalas Éva népdal énekesnőnél kezdtem el énekelni, több alkalommal részt vettem az ő „Ojanna Hangszínház”-i fellépésein a Fonóban, a Magyarok Házában, és a Győri Media Wawe Fesztiválon.

Azután felkéréseket kaptam különböző művész barátaim kiállítás- megnyitóin való éneklésre. Többek között Székely Kornél A.D., Nagy Ervin és Molnár Tamás grafikusművészek kiállítás-megnyitóin a Magyarok Házában, azután különböző könyvbemutatókon, pl. Wittner Mária, vagy Fejér György János költő-publicista által bemutatott 1956-os és a Terror Házával kapcsolatos könyvek bemutatóin, szintén a Magyarok Házában, valamint vidéken.
 
 
Knock Out - zenekar
 
A Kincses Várost, Kolozsvárt képviseli a Knock Out zenekar. Őket szinte be sem kell mutatni, hiszen Erdélyben közismert és méltán népszer csapatról van szó. 1993 óta játszanak bluesos, vokális hangzásra épűlő rockzenét. 1994-ben jelent meg első albumuk Mit hoz a holnap? címmel. Számos fontos és jeles rendezvényen felléptek már Erdélyben és Csonka-Magyarországon is, így például a tusnádfürdői fesztiválon vagy a budapesti Diákszigeten. Turnéztak a Moby Dickkel, a Hobo Blues Banddel és az Eddával. A különböző motoros-találkozókon, rockfesztiválokon rendszeresen fellépő csapat négy albumot és egy maxit jelentetetett meg eddig, utóbbi tavaly került a lemezboltok polcaira, s a sokatmondó Jó reggelt, Erdély! címet viseli. A zenekar tagjai : Lénárd József "Yogi" zenekarvezető, énekes gitáros, dalszerző, szövegíró, Miklós György basszusgitáros, vokál, Péter Attila billentyűsök, hegedű, gitár, vokál, Végh Olivér "Gula" gitár, vokál, Gindele Gábor dob, ütőhangszerek.

www.knockout.ro
 
 
Katáng - zenekar
 
A Katáng zenekar 2005-ben, Vácon alakult azzal a céllal, hogy új, sajátos hangzásvilággal szólítsa meg a gyerekeket. Ez, a "katángos" zenei világ több forrásból táplálkozik: magába olvasztja a kelta zene, a magyar népzene és a klasszikus zene elemeit. Az így nyert ötvözet a mesék birodalmát idézi. A hangulat megteremtésében központi szerepet játszik a kelta hárfa állandó jelenléte.
A zenekar kiemelten fontosnak tartja a gyerekközönség animálását, bevonását a zenélésbe, a belső képek fejlesztését a zene által. Ezáltal a gyerek alkotóként vesz részt a koncerteken, a zenét beépíti magába s nem "csak" kívülállóként hallgatja. Ennek köszönhetően minden egyes koncert új kalandot jelenthet számára.

Magyar népmesei motívumok alapján, megzenésített gyerekversekből (Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Gál Sándor, Bartalis János, Dénes György), találós kérdésekből, hangulatfestő dallamokból szövődött a „Hétmadár” című előadás. Az előadásban közreműködik Csernik Szende székely mesemondó. A zenekar tagjai:
Kunos Mariann-kelta hárfa, Farkas Péter-ének, gitár Kas Bence-ének, dobok, Szabó Antal-bőgő, tuba, Kaczúr Csilla-ének, harmonika, ír furulyák
Elérhetőség: Kaczúr Csilla 2600 Vác József Attila sétány 7. 06/20 42 53 169 kaczurcs@yahoo.co.uk

www.katang.hu
 
 
Zoltáni Zsolt - énekes
 
Székelyderzsből származom. Zenei pályafutásom Székelyudvarhelyen kezdődött, ahol klasszikus gitárt tanultam. Aztán, hogy zeneileg tovább képezhessem magam, 2001-ben Magyarországra jöttem. Itt híres magyarországi művészektől és tanároktól tanulhattam az éneklés és gitározás minden "csínját -bínját".
Jelenleg is itt élek, de a nagy távolság sem tudta Erdélyhez kötődő érzelmeimet megváltoztatni.

Előadásaim során megzenésített verseket, saját szerzeményeket, virágéneket, népdalokat énekelek gitár kísérettel, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Fesztiválon az 'Ősi földünk' c. műsort fogom előadni, mely saját dalokat és általam megzenésített verseket tartalmaz.

www.zoltani.hu
 
 
Regélők - együttes
 
A Dévai Nagy Kamilla által alapított „Krónikás-ének zeneiskola” növendékeiként, a zene szeretete és a barátság, lassan, az évek folyamán, összeboronált minket. Ami nemcsak öröm és szerencse, de kihívás is egyben.
Zenei világunk, eszköztárunk, sajátos színezetű, hangszerelésünk akusztikus, főszerepben az ének-gitárral. Előadásaink tematikája a „gyökerekhez” nyúlik vissza, amihez kiapadhatatlan forrásként szolgálnak a népdalok, de szívesen merítünk a rockzene dallamvilágából is, és a mások által megzenésített versek mellett mi is igyekszünk rímeket dúdolhatóvá tenni.
Különleges zenei csemegeként fordulunk, a sokak által mára elfelejtett virágénekek felé, igazolva azt, hogy az érzelem, az érzékiség és a dallam, kölcsönhatásban álló fogalmak.

A regélők együttes tagjai: (balról jobbra)
Berekméri Szigeti Huba (Szászrégen), Szabó Gyula Győző (Szászrégen), Szép Ibolya (Erdőszentgyörgy), Kurkó József (Csíkszendomokos)

www.regelok.hu
 
 
Spaller Árpád
 
Gyökereim és születésem Kolozsvárhoz kötnek. Román kollégáim sokszor kérdeztek rá hogy „pont kolozsvári” (chiar din Cluj) vagyok-e, vagy csak Kolozs megyének valamelyik zugában születtem. Náluk, vagyis a románoknál divat volt, hogy akkor is kolozsvári (vagy más nagyvárosi)-nak mondta magát, ha a megye legeldugottabb zugában született. Az én gyökereim az 1700-as évekig nyúlnak vissza Kolozsváron. A déd- sőt az üknagyapám is kolozsvári volt. A felmenőim között elmagyarosodott szászok, valamint székelyek és magyarok találhatók. Identitásom erdélyi magyar.

Az egyetem elvégzése után, mint annyi sok magyar társamat, engem is úgymond „kihelyeztek”, eltávolítottak Kolozsvárról. Munkahelyeim úgy adódtak, hogy mind nyugatabbra kerültem. Állomásaim: Szilágysomlyó, Papfalva, Mezőtelegd, Nagyvárad. Habár ez utolsó csak lakhelyem, de életem fontos állomása volt. Itt alapítottam családot és itt ismerkedtem meg a szeku (román állambiztonsági szervek) sötét hatalmával. „Családlátogatásuk” és mindenre (főleg a könyvekre) kiterjedő érdeklődésük, olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy megerősítették menekülési szándékomat. Három évvel megelőzve a 89-es romániai cirkuszt, családommal, törvényesen elhagytuk az országot. Azért hangsúlyoztam, hogy törvényesen, mert mi ezért nem kaptunk menekült csak áttelepült státuszt. Akkor még nem tudtam, de ennek komoly következményei lettek.
Eddigi Magyarországi létemnek is több állomása volt úgy, mint Budapest, Iregszemcse (Tolna megye) Gyál, Felsőpakony, Budapest, majd újra Gyál. Mindenütt, de sehol sem otthon. Hivatalosan áttelepültnek számítottunk, de menekültként éltünk és élünk. Egyik barátom, aki ide nősült tiltakozott az ellen, hogy őt menekültnek tituláljam, mert mint mondta, ő önként jött ide. Igazat is adtam volna akkor, ha ő, aki annyira szereti Kolozsvárt, nem Magyarországra költözik a felesége után, hanem az arát hozza szülővárosába a nyolcvanas évek elején.
Az én magánvéleményem az, hogy aki átjött (akár mert üldözték, akár mert egy jobb életet remélt), az menekült.

Itt, Magyarországon a tanítás mellett újságot szerkesztettem, cikkeket írtam, könyvet jelentettem meg.
Az erdélyi menekült sors vezetett arra, hogy tanulmányozzam mindazt, ami a menekültekkel kapcsolatos. Ezzel a témával, sem a két világháború között, sem a szocialista diktatúrában nem sokan foglalkoztak. A menekültek ügye Magyarországon a múlt század nyolcvanas éveinek a végéig tabutéma volt. A könyvtárakban, ha volt is anyag erre vonatkozóan, az a nagyközönség elől el volt zárva. Az „erdélyi magyarság” a magyarországiak számára nem létezett. Magyarországon az erdélyi magyarságról nem volt szabad beszélni, hiszen az egy „baráti ország” belügyébe való beavatkozás tárgyát képezte. Ez sértette volna a szomszédos „testvéri népek” érzékenységét.
Csak a magyarországi „rendszerváltás” után nyílt lehetőség arra, hogy a könyvtárak és a levéltárak „titkos” anyagait az egyszerű érdeklődő is kézbe vehesse.
Kíváncsi voltam, hogy a trianoni tragédia menekültjei, majd a második világháborút követően, a nyugaton hazát lelt menekültek, mit hagytak maguk után, mit mutatnak fel a következő nemzedéknek. Ugyanúgy a Ceausescu diktatúra, majd az azt követő román nacionalista kirekesztő politika magyar üldözöttei (lásd: marosvásárhelyi pogrom stb.), akik több százezren vannak, hogyan illeszkedtek be a magyarországi, valamint a nyugati társadalmi és kulturális életbe.

Előadásom, melynek címe „Erdélyi menekültek az emigrációs sajtó tükré-ben”, is erről a témáról fog szólni, a következő alpontokkal:

Az előadás rövid ismertetője

1.Kivándorlók, menekültek 1918 előtt.
2.Az első világháború utáni menekülthullámok.
3.Erdélyi menekültek élete Magyarországon (vagonlakások, lakótelepek)
4.Az erdélyi menekültek egyesületei a két világháború között.
5.Menekült erdélyiek sajtója és könyvkiadása 1945-ig.
6.A második világháború utáni nagy menekülthullám, melynek fő sodrása nyugatra irányult.
7.A nyugati emigráció és Erdély
8.A nyolcvanas és kilencvenes évek erdélyi menekülthulláma
9.Szervezetek és szövetségek
10. Az erdélyi menekültek identitása
 
 
Dr. Buksa Ildikó Katalin
 
Marosvásárhelyen 1984-ben végeztem el az orvosi egyetemet, ezzel párhuzamosan jártam a népművészeti iskolába. Kocsis Ilona osztályában szereztem népdalénekes oklevelet 1983-ban.
1995-ben Budapesten pszichiátriából szakvizsgáztam, azóta daganatos betegek lelki vezetését végzem a Zala Megyei Kórház onko-pszichologiai szakrendelésén.

Szakmai kongresszusokon gyakran vettem részt előadással, poszterrel.
A Magyar Pszichiátriai Társaság VI. Nemzeti Kongresszusának témája: Kreativitás és destruktivitás a társadalomban (2006.febr.1-4), helye: Budapest, Papp László Sportaréna. Ennek keretében Gyertyaszentelő Boldogasszony napján tartottam előadást „Boldogasszony lelkünk fészke” – Szellemi barangolás a Lélek kreatív fényében címmel. Ezt a sok önéletrajzi elemet tartalmazó témát szeretném szabadon - spontán és kreatív módon - kifejteni Verőcén.
Népdalénekesként az elmúlt évek során felléptem templomokban, ünnepi rendezvényeken, jótékonysági koncerteken. Hangfelvételem nincs (kivétel: Balatoni népdalok, melyet a Nők a Balatonért Egyesület készített az „Őrizzük a Balaton népdalait” című, 2000-ben Balatonfüreden megrendezett népdalverseny első helyezettjeivel), az élő éneklést tartom fontosabbnak.

Utóbbi években saját dalaimmal is bemutatkoztam, a „Babba Mária” című szerzeményem ősbemutatóját – tervem szerint - Verőcén hallhatják honfitársaim.
 
 
Csernik Szende - lábbábművésznő
 
"Székelyföldön egy kedves kis városkában, Sepsiszentgyörgyön láttam meg a napvilágot. Művészeti Líceumban oskoláztam, képzőművészeti ágazaton. Mindaddig amíg az érettséginek nevezett létra fokát megmásztam volna, addig gyönyörű tájakat barangoltam be gyermekded lényemmel. Nagymamám és nagytatám falujában, Dálnokban töltöttem a nyarakat, teleket ahol színeset bugyborékol a rét, s a forrásvíz oly finoman fortyog ki a földből, ahol a széna feszt ropogós és jószagú, s a medve a kert bütüjét ledöjtögette volt perpenceszilváért. S az ülű es leste nagy madár magaslatából a csürkécskéket, s vót, hogy el es kapott vaj egyet.
Na s akkoriban az én csóré lábacskámat megcsípte a csihány, s azóta es vakarózik, s addig addig, míg mára felhúztam a bábukat lábaimra Mókára és Tréfára, hogy ne viszkessen annyira, hanem járják el a székelynép jóízű mesécskéit. S ha nem es pityókát mesélek, akkor murkot aprítok lapítón, s ha nem es hiszitek el a cseszle csípjen meg benneteket!

Így van velem ez, nem csak a szájam jár, hanem a lábam is: báboskodni táncházakban, óvódákban, iskolákban, családi napokon, művelődési házakban, fesztiválokon, rendezvényeken, táborokban jókedvvel szoktam, kicsiknek-nagyoknak orcájukra derűt lopva!
 
 
Ördögborda, Elevenek Néptáncegyüttes
 
A balánbányai Nexus Alapítvány és a Tanulók Háza közös tevékenységének köszönhető az, hogy tanév közben hetente több mint 300 gyermek tanul néptáncot Balánbányán és Csíkszentdomokoson. A gyermekekből az évek során tánccsoportok verbuválódtak: ezek képviselik régiónkat különböző neves fesztiválokon. Távlati tervünk Felcsík minden falujába eljutni, a népi tánc oktatásában besegíteni, szakmai-módszertani tanácsokat adni. Balánbányán 3 táncsoportot muködtetünk: az Ördögborda, a Prücskök (I-IV osztályosok) és a Botorka (óvódások) gyermektánccsoportokat. Csíkszentdomokosi csoportjaink neve Elevenek és Zsengicék (I-IV osztályosok). Az "Ördögborda" név hallatán az itteni emberek az Erdei Pajzsikára (Dryopteris Rex), egy páfrányféleségre gondolnak, melynek alakja hasonlít az emberek bordázatához. Azok akik nem ismerik a szó jelentését viszont valami ördögi dologra gondolhatnak. E csoport táncolási módja olyan is: ördögi. Ördögbordák lettek, de ördögfiókákként táncolnak. S minthogy "ördögi" díjakat nem osztanak, így a "Szomszédolás '99" debreceni néptáncfesztiválon a "legboszorkányosabban táncoló csoport " díját nyerték. Szabad és szívbol jövo táncuk mindig magával ragadja a közönséget. Ez a csoport tán a legsikeresebb az e vidékiek közül. Többször megfordultak már hazai és külföldi fesztiválokon és néptánctáborokban. Célunk a népi hagyományok, szokások, értékek gyüjtése, felleltározása, művelése, megőrzése és ismertetése, népszerűsítése. Ilyen jellegű akciók megszervezése, finanszírozása, támogatása. Megyei- , országos- és nemzetközi szintű tanácskozások, konferenciák, fesztiválok, táborok szervezése, melyeknek fő témája a népi kultúra: néptánc, népzene, etnográfia, múzeális értékek megőrzése. Az eredeti népzene és néptánc szakszerű gyűjtése, feldolgozása, terjesztése és tanítása egyik fő tevékenységi területünk. Nagyon fontosnak tartjuk a falusi élet íratlan szabályai szerint való élet ismertetését, mert ez jellemalakító, erkölcsnevelő volta mellett hagyománytisztelő, értékmegőrző társadalmat teremt és kíván. Koreográfus és egyben az együttesek vezetője Sándor Csaba, aki több mint 15 éve foglalkozik az együttesek felvirágoztatásával. Legyen áldott a neve ezért a közösségformáló, missziós tevékenységéért !

www.ordogborda.hu
 
 
Bara Mária (Rikus) - kézműves
 
Csíkszentdomokoson születtem, közép es főiskolai tanulmányaimat Csíkszeredában végeztem.
Pedagógusként és színházi rendezőként is talán legfontosabb volt számomra a kreativitás,illetve megalkotni valamit ami, kutatás, kísérletezés eredménye. Kézműves kisvállalkozásom is ennek eredménye. 1994 óta élek es dolgozom Budapesten.
Ruhadekorációkat és divatékszereket készítek. Vallom, hogy napjainkban egyre nagyobb szükségük van a lányoknak, asszonyoknak arra, hogy jól érezzék magukat, Figyelmükbe ajánlom divatékszereimet,hogy ezek által is, még szebbek, kiegyensúlyozottabbak legyenek!
Kézműves foglalkozásaimon mindenki maga készítheti ékességeit.

Elérhetőségem: 06 20/456-7703
 
 
Knobloch László - fotóművész
 
1945. április 29-én születtem Marosvásárhelyen. 1983-ban Sepsiszentgyörgyén éltem, s onnan vándoroltam el Németországba. Azelőtt és azután is fő fotótémám Erdély maga, ami nekem egyben Tündérkert is.
Több egyéni és társas fotókiállításom volt és van folyamatosan :
2007. április Sepsiszentgyörgy Képtár
2007. május Marchegg császári vadászkastély ( Ausztria )
2008. április Coburg – Tambach Hercegi Kastély ( Németország )
2008. május Salgótarján
A budapesti 2007 őszi „Szeretünk Erdély” című nyílt fotópályázaton több képemet kiállították és a Gyilkos- tó alkotásommal díjat is nyertem. A VII. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Kiállításon az Oltárkő ( Békási szoros ) képemet elfogadták, elismerésben részesültem. 2007-ben meghívtak tagnak az EPHAP-ba ( European Photogroup of Art Performance ). Több újságcikk jelent meg munkásságomról, így például 2007-ben Sylveszter Lajos a Háromszék című lapban írt szenvedélyes cikket a „Szeretünk Erdély” című kiállításról, benne rólam is.
A kiállítandó képeim a fesztivál alatt a Kós Károly Kultúrházban tekinthetők meg, „Erdélyországi látomások” címmel, 30x40-es, illetve 40x50-es méretben, paszparton.
 
 
Esztenás együttes
 
A miskolci Esztenás Együttes a jelenlegi felállásban és ezen a néven 2003-ban alakult, de a zenekar több mint tíz éves múltra tekint vissza. Az együttes tagjai részben közösen, részben külön-külön számos egyéb formációban zenéltek korábban. (Kisgyőri Folkegyüttes, Mokányos Együttes, Agyagbanda). A zenekar kezdetben az 1993 óta folyamatosan működő miskolci csángó táncház kebelében szerveződött, de az elmúlt években az együttes zenei tevékenysége bővült és kinőtte a táncház adta kereteket. Zenekarunk a moldvai és gyimesi csángó magyarok hagyományos népzenéjét szólaltatja meg, autentikus hangszerelésben. Fő tevékenységünk a táncházi muzsikálás, ezért repertoárunkban nagyrészt hangszeres táncdallamok szerepelnek.
Zenénkben igyekszünk a hagyományőrző csángó muzsikusokat követni, de a dallamok variálásában és összefűzésében alkalmazunk saját „táncházas” megoldásokat. A táncházak mellett számos egyéb helyen is rendszeresen játszunk: színpadi koncertek, történelmi várjátékok, lovagi tornák, lovasíjász versenyek, vásári mulattatás, gyermektáncházak is szerepelnek programunkban. A tánczene mellett énekes dallamok előadásával, tanításával is foglalkozunk.

Az együttes tagjai:
Tóth Arnold - furulya, kaval
Gonda Anita - ének, gardon, dob
Fáy Ádám - koboz
Labant Tamás - basszusgitár
Tóth Máté - harmonika, tánctanítás

www.esztenas.hu
 
 
Ezüst-Patak zenekar
 
Az Ezüst-Patak zenekar újfajta hangzást és stílust próbál becsempészni a magyar zenei életbe.Olyan népi- és rockzenés kísérletezős műfajt választottak, amelyben eredeti népdalokat ötvöznek modern rock zenével. A stílust nehéz behatárolni, az etno, a rave, a pop és a rockzene sajátosságaiból is merítenek.
A zenekar alapítója, és énekese az a Gabrieli Richárd, akit ismerhetünk a néhai Mask, Southern Special vagy Zero-G zenekarokból.Richye mellett Rémi Tünde énekel, aki kristálytiszta hangjával azonnal elvarázsolta a fiúkat.Héri Attila (Zero-G) a dobokért, Bakó Károly a gitárokért felelős.

Zenekar: Rémi Tünde
Gabrieli Rivhárd
Bakó Károly
Szécsi Attila
Héri Attila
Technikai személyzet: Szick Gergely
Gabrieli Ágoston

www.ezustpatak.hu
 
 
Pécsi L. Dániel
 

Egy nemzetszolgáló lovag
Pécsi L. Dániel jelképtervezőről, akinek címer-kiállítását láthatják majd a Fesztivál helyszínén

Van egy férfi, egy művész, aki bár Magyarországon él, de elmondhatja magáról, hogy a Kárpát-medence lakója, minden csonka-magyarországi és elcsatolt területet visszahódított. Ez a férfi Pécsi L. Dániel. Vallja, hogy a nyelvén túl, történelmi jelképeiben is él a nemzet, a települései identitását összegző, tömörítő címereiben, zászlóiban. Ő az, aki fáradtságot nem ismerve járja az utakat Kárpátaljától Erdélyig és a Délvidékig (nem a „Vajdaságig”, hiszen Vajdaság sohasem volt, ezt a szerbek találták ki). Onnan Felvidékre megy, közben a magyarországi városok, falvak, egyházak, civil szervezetek címereit tervezi, készíti el, s ünnepet varázsol mindenüvé, ahol címerek, zászlók avatása van. Elmondható róla, hogy visszahódította az elszakított területeket.
A magyarság megbicsaklott, kizsigerelt tudata újra kell hogy fogalmazza nemzeti identitásának lényegét. Ehhez ösztönző, serkentő erőkre van szükség. Pécsi L. Dániel higgadt, de vívódó magyar művész, jól tudja ezt, s ezért állt az élére címereivel, zászlóival, melyeket ő készít, s mozdította meg sok-sok falu, város tudatában az önmegfogalmazás gondolatát. Címereibe, zászlóiba sűríti a táji jellemzőket és a magyarság megélt történelmét is, szembesítvén azt a jelen magyar emberével. Mint kultúrtörténeti ékszerek, ezek a címerek sajátos motívumokkal díszítik a tárgyakban konkretizálódott láttatni akarást. Mintha egy-egy apró szentély lenne mindegyik. Mikor zászlóit meglengeti a szél, úgy érzed, hogy a szemed valahol fenn keres valamit, valakit, aki te vagy, aki voltál, vagy aki lehetnél, és akinek lenni köteles vagy.
Pécsi L. Dániel különös karakterű művész. Címereinek, zászlóinak körülhatárolt, konkrét vonalai az idő felé terelik a tekintetet: a múlt mélységei, és a jövő távlatai felé, ahol önmagad, önmagunk meglátásának lehetséges kulcsát sejtetjük. A címerek és zászlók általános érvényű mondandót közvetítenek, ezért az „önmagad” is minden emberre vonatkozik.
Sok kiállítás bizonyítja, hogy milyen ékes múltú nemzet vagyunk és Pécsi L. Dániel is ezt megláttatni jött közénk. Munkáit nézve, ismerkedem messzi vidékek magyarjainak múltjával, jelenével, helyi kultúrájuk tömörített üzenetével és gondolatban már messze is járok. Munkái elragadtak, elvittek az idő pászmáinak tudatbeli térségeire, s egy-egy időmező közepén a művész áll felmutatva a még el nem készült, lehetséges valót. Mert ő mindig a lehetségest tűzi ki célul, nem a lehetetlent.

László György
Megjelent az Erdélyi Napló (Kolozsvár)2008. május 21-i számában)
 
 
ERDÉLYKUPA íjászverseny június 29-e, vasárnap 10:30
 

Jellege: tradis erőpróba, minden kategóriában 2D célokon.
- két kör, célonként három lövés. 10 cél.
Nevezés: helyszínen 8 – 9 óra között
Nevezési díj: mini 8-élet évig díjmentes
Gyermek 8 - 14 -ig 1000Ft
Ifik 14 - 18 - ig 2000Ft
Felnőtt 18- tól 2000Ft
Senior 50-től 2000Ft
A nevezési díj egyben belépő a nap rendezvényeire!

Kategóriák: nomád íjnak minden fajtája, Tr.hosszú íj,
Tradicionális íjakhoz fa vessző használatát kérjük!

Értékelés: minden kategóriát külön értékelünk, létszámtól függetlenül!
Díjazás:I. díj- kupa, (min. öt fő esetén) érem, oklevél
II. és III. díj, érem, oklevél

Az értékelés alatt az időt íjászpárbaj mulattja.
BÜFÉ lesz! Mindhárom nap alat, íjszerviz áll az íjászok rendelkezésére!

Eredményhirdetés kb. 16 óra
Biztonság Technikai Ellenőr: Pataki István, Kürth László
Info. Pataki István 06 209 252 133

www.spacenet.hu/ijkeszites
www.szip.hu
 
 
 

Copyright © erdelyhon.hu
 
 
   

 

 

 

 

websas.hu