Lőrinc Cselesztin

Lőrinc Cselesztin a Magyarország történelmi határaitól keletre lévő Moldvában, Bákó városban született 1973. december 5-én (a. n. Bálint Mária). A Rekecsin (Răcăciuni) községhez tartozó Csíkfaluban (Ciucani) nőtt fel, és ott él most is. 16 éves korában leesett egy cseresznyefáról, és olyan súlyosan megsérült, hogy az orvosok lemondtak róla. Hosszadalmas kórházi kezelés után deréktól lefelé teljesen megbénulva vihették haza szülei.

Azóta 23 év telt el, és tenniakarását, életkedvét nem törte meg az egészséges ember számára felfoghatatlanul nehéz helyzete. Éveken keresztül azt a gondolatot dédelgette magában, hogy rádióadót hoz létre, és ezen keresztül is közelebb kerül az emberekhez. Mivel anyagi lehetőségek vonatkozásában csak a rokkant-nyugdíjára volt utalva, először ingyen-szerveren indított el internetes rádiót, ez viszont nem adhatott kielégítő eredményt. Végül a szintén Moldvában élő csángó költő, Duma András sietett a segítségére azzal, hogy segített pályázni a Bethlen Gábor Alapnál és más forrásoknál. Így sikerült az induláshoz szükséges minimális technikai berendezést beszerezni a Rádió számára.

A moldvai csángók első rádiója – amely egyben a legkeletibb magyar nyelvű rádióadó – az internetes Csángó Rádió 2009 november 14-én kezdte meg adását. Azóta szerte a világon mindenütt hallgatják, és hallgatóinak száma jóval meghaladta a 300.000-et. A Rádió  éjjel-nappal, a nap 24 órájában sugároz, így a világ bármely részén a helyi idők szerinti legkedvezőbb időpontokban hallgatható.

Lőrinc Cselesztin így vall a Rádióról:

„Ez a Rádió nem azért jött létre, hogy a románok orra alá borsot törjünk, és hergeljük, vagy ellenségeskedjünk velük. Mi itt vagyunk, két nyelven beszélünk,  és szeretettel mindenkit elfogadunk. Ez a Csángó Rádió.”

A Csángó Rádió műsoridejének több mint felét a csángó népzene közvetítése teszi ki. A Rádió rendszeresen beszámol a moldvai csángók jeles eseményeiről, és a Csíkfalu-i kis családi ház egyik szobájában – ahol Cselesztin ágya is van, hiszen szinte egész nap ágyban van – kialakított stúdió a Moldvába látogató turisták kedvelt célpontja lett. Kallós Zoltán, a nemzetközi elismertségű népzenekutató is felkereste Cselesztint, és személyesen adta át neki az általa gyűjtött moldvai népdalkincs hanganyagát.

Lőrinc Cselesztin tevékenysége, az egészséges embert csendes főhajtásra indító életereje, céltudatossága fénylő fáklyaként lobog abban a környezetben, ahol egyre ritkább a magyar szó. Érdemes megemlíteni azt is, hogy társadalmi munkában a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének szociális felelőse.

A Csángó Rádió megállapodást írt alá az Erdélyi Mária Rádióval, amely megállapodás értelmében a Csángó Rádió közvetíti a Mária Rádió által készített "Rózsafűzér" műsorokat és szentmiséket. E ténynek különlegesen nagy jelentősége van abban a környezetben, ahol a Vatikán sohasem engedélyezte a magyar nyelvű templomi szertartásokat.

A Magyar Újságírók Közössége 2011. március 15-én LANT ÉS TOLL díjban részesítette. Lőrinc Cselesztin 2011. szeptember 12-én a moldvai magyarok közül elsőként vette át Csíkszeredában a magyar állampolgárságot igazoló Honosítási Oklevelet.

Lőrinc Cselesztin tevékenységéről több alkalommal beszámolt a Duna TV is, Csáky Zoltán Az "Arcélek" című sorozatában külön adást szentelt a Csángó Rádió bemutatásának.

Lőrinc Cselesztin munkássága a magyarság közügyének is tekinthető. Régi vágya a földi sugárzású Csángó Rádió létrehozása, amely eddig az anyagi fedezet hiánya miatt nem valósulhatott meg.